A Vár visszafoglalása (2011)

Megint nem sikerült. Megpróbáltam asztalt foglalni a Bock Bisztróba és nem. Most sem. Örülök ennek, mert jól működnek (feltehetően). Viszont így újabb helyek felfedezése Vár. Találtam egy dinning guide top listát, magyaros éttermekről. És nem volt benne a Paprika csárda, ahová most (már) nem mennék. De benne volt az imponáló "Vár: a Speiz". A neve nagyon tetszik. És volt asztal azon nyomban. K und K gyökerek, hej!

Helyszín: Budai Vár, Hess András tér, a Hiltonnal szemben. Időben érkeztünk, a parkolási árakhoz - bonyolultsághoz igazítva taxival. Itt az ideje visszafoglalni a budapestieknek a Várat, mert a Speiz-hoz a Hilton kulcsszó bemondásával lehet ingyen és kényelmesen parkolni. Kedd este, 19.30, kellemes, valóban májusi meleg este. Beköszönök az étterembe s rögtön kérek is 15 perc türelmet, míg letekintünk a Halász-bástyáról. Az utca frontra kérünk asztalt magunknak, bőven van miből válogatni. Előzetes olvasmányaim és a fellelhető kritikák a MÁK bisztróval állították a helyet párhuzamba, kevesebb belsőség és kevesebb étel design hangsúlyokkal. Márciusban a Mák nagyon ott volt, nagy társaság, nagy számla, mindent ettünk. 

Idézek a honlap ajánlóból, mert jó. Mint ahogy a hely is. Olyan. 

"Akik a városi nyüzsgés, és az aktuálisan divatos tömeg vonzása nélkül is képesek létezni, azoknak ideális helyszín a Vár: a SPEIZ. Egyébként megsúgom: ez az új divat. Csendes, eldugott, mások által alig ismert helyen, kulináris elmélyüléssel, ahol az étel szellemi élvezetté is nemesül, baráti társaságban étkezni. Érdemes az új divat élére állni: Vár: a SPEIZ."

Hamar érkezett a pincér, szimpatikus, fiatal. Elmondom, hogy honnan jöttünk, hol nem kaptunk asztalt, szolidan mosolyog. És megkérdezem, az állandó kérdést, hogy miért nincs somlói galuska. Hát, összeszedett válasz nem sikerült, a management döntése, hogy mi van. Aha, előbbre vagyunk . Sebaj. 

A Bock Merlot 2007/2008 Villány jó döntés, úgy tűnik ez az évjárat kitűnő, tavasszal is ezt ittuk. Finom, gyümölcsös, pazar. Nem szerepel az étlapon, de van gulyás leves, 1200 Ft-ért. Hibátlan választás. Vendégem, osztrák kollégám szerte hazánkban immár 20 éve kóstolja a gulyás levest. Most megtalálta az igazit, azt, ami a legjobb. És tényleg nagyon jó. Enyhén csípős, gazdag, omlós hússal. Repkednek a csillagok.

www.varaspeiz.hu

Én a pincér ajánlatában bízva Virtuális Vitello Tonnato-t rendelek. A fenti kép magáért beszél. És több, mint illusztráció. Mi látható a képen? Egészben sült borjúfilé, tonhal kérm, crostini, vajretek. Rutintalan versenyzőként azért megkérdeztem, milyen köretet ajánl hozzá. Elakadtunk, hogy mi is az a Crostini. Na, pont azt nem kaptam, hanem helyette egy szem aszalt paradicsom érkezett. A többi, mint a képen. Feledhetetlen, egyike a legjobb étkeknek. Tényleg. A tonhal krém is ott volt, helye és íze illet az egészhez.    A határ, a csillagos ég.

www.varaspeiz.hu

Kollégám rendelése a hibátlan gulyás után, mivel este ne terhelje magát az ember nehéz húsokkal, lett pisztráng. A kép itt is közel áll a valósághoz.  Pisztrángfilé vajban pirítva, házi tarhonya rizottó, ecetes patiszon. Ez utóbbira nem emlékszem. Kicsit kevésbé volt ropogós kéreg a halon, de nagyon finom volt ez is. Értékelése a kitűnőt súrolja, bár magam nem kóstoltam.

www.varaspeiz.hu 

És a desszert. Ami nem somlói. (csak halkan, az egészből majdnem az Onyx lett, mert hogy nekik ugye, de ár-érték arány és a nem túl szárnyaló gazdasági helyzet miatt, egy elérhetőbb helyet választottunk). 

Amit választottam az : Mascarpone torta volt, málna öntettel, erdei bogyós gyümölcs fagylattal, törökmézzel. Kevesebb törökméz, de mint a képen. Nem túlzás, tökéletes.  Kísérőnek tokaji aszú, öt puttonyos és finom olasz kávé várt még. 12 %-os szervízdíj jön a számla végéhez, ami ebben az esetben, két személyre, kényelmesen, Bock borral bőséggel, nem volt kiemelkedően magas. Természetesen ez egy üzleti vacsorának, vendéglátásnak álcázott kaland volt, amit vétek lett volna kihagyni. 

A Vár szívében, a Mátyás-templom oldalában, kedves, kellemes helyen (bár az éterem és a kiülős asztalok között a járdán turisták vágtak át általában nem némán, illetve a Vár busz is közel zúzott el), kiemelkedően FINOM és érdekes ételeket ettünk, figyelmes, bár a kérdéseimre gondolom rutin hiányában, választ nem mindig találó kiszolgálással találkoztunk. Vacsora után lesétáltunk az Vár oldalán az alagúthoz, át a Lánc-hídon és el a kinyitott oldalú MÁK bisztró mellett, ami szép emlékeket ébresztett bennünk, ám a teljesség érzetét, harmóniáját nem tudta megbontani. Mert a Vár vissza foglalása elkezdődött. Múlt kedden. *****