Három év Beastie Bistro

Három évvel ezelőtt született meg a blogon az első bejegyzés. November 9. Izgatott voltam. Azóta is. Csak ritkábban. Ahogy a bejegyzések is ritkultak. Először köszönöm Nektek, kedves olvasók. Talán van értelme. 

3 év. Minden tekintetben régen volt. Akkor még csak két gyerekes, bénakonyhás (értsd - régi, nem hatékony, lakással együtt járó eszközök és konyhabútorok) lelkes amatőr voltam. Aki elhatározta, hogy híres lesz. Határidőt természetesen dőreség lett volna kitűzni, illetve a szerénység sem engedte. Meg a bénakonyha sem. Szerencsére nincs ilyen blog, így előre se kell elnézést kérni. Saját állapot volt. Már ma csak emlék. Hőskor. Persze. Adottság. Túl vagyok rajta. :) Küldetéstudat van. 


Irány az óvoda. A Bistro legfőbb, személyi támogatója s egyben kritikusa úgyis hivatásos óvónő lett. Köszönöm az állandó vendégeknek is, hogy elviselik, meg is eszik. 

Sokat fejlődött a blog gyerek az elmúlt időszakban. Meglepő volt, hogy a biztonságos fogyasztás - értsd a Bistro állandó, napi vendégei el is fogyasztják, azt ami a Bistroban készül - előtérbe került, így sok , korábban készült, kipróbált finomság került be a gyors elérésű kedvencek oldalára, hogy bármikor előkerülhessen, ha éppen úgy kívánja. 

A sok ismétlés a legtöbb esetben finomítást már nem hozott, így tehát a bejegyzés a maga idejében is megállta a helyét. A technikai háttér változása - kiszámítható hőfok, légkeverés, gőzsütés - persze lazítottak néhány időponton, de a blogok nagy részén általában a legfrissebb bejegyzések pörögnek, s eme korai zsengék az általános leírásban is rendben vannak. Kicsit kevesebb sütési idő.

Szeretnék pék lenni. 
Szeretnék sokat és jót sütni.
Szeretnék nem jobban meghízni. 
Szeretnék még sokáig biciklizni. 
Szeretnék boldogságban megöregedni.
Szeretek néha kommentet olvasni (FaceBook vagy Blog, mindegy).

Örömmel tölt el, ha az időszakos Bistro vendégeknek egy kis ötletet, technikát, receptet adhatok át. Brazil és vietnámi vendégeink (coachsurfing.com) kenyérsütésbe fogtak (remélem úgy maradtak). 

Szeretek böngészni, kiszúrni a millió recept közül az érdekeset, félretenni, kinyomtatni vagy a hozzávalókat cetlire fel. Aztán várni, hogy mikor alkalmas. Mert nem mindig az. Főzés, sütés sok van, de az újdonságnak az idejét ki kell várnia. Az egyszerűség, a könnyű megoldás, a ripsz-ropsz csábító, s én gyakran.


Szeretem a cukkinit, beletenni sütikbe, krémekbe, kísérletezni vele. Remélem még nem lettem tőle mono, egy ügyű. Vonzalmam a zöldségek édességbe, tésztába való integrálására nem új keletű, bár néha számomra is meglepő. Egy palacsinta pl. akkor válik érdekessé (persze, ha még nem próbáltam) ha kerül bele valami lazító, krémesítő zöldség. Anélkül is persze hogy. Sokkosan érint ez néhány embert. 

S a végére egy kérdés. Ti milyennek látjátok ezt a három évest? (előre megírt, választható válaszokkal nem segítenék). Van remény?

Isten él Pesten, sokáig, te Bistro Gyerek . 




Megjegyzések

  1. Gratulálok a jeles szülinaphoz! Személy szerint, szeretek recepteket lopkodni tőled és át is alakítom rendszeresen; főleg, hogy nálunk a gabonalisztek kizáró okok:D De így szép az élet, és izgalmas a gasztronómia. Egyébként meg, éljen a fúziós konyha :)) Csak így tovább!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Forgószél. Liszt mentes átalakítások alkalomadtán érdekelni fognak majd minket, ha a gastroenterologia irányt mutat nekünk, hogy merre. Köszi a látogatásokat.

      Törlés
  2. Gratulálok szintúgy! Kedveljük nagyon, sok receptet sikerültmódon elkészítettünk. Inspirálódni, sütésfőzés iránti kedvet fokozni tökéletes. Véggiggondoltam és megállapítom hogy ez a kedvenc gasztroblogom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Fú, de jó, ha sikerül valami. Ez a legnagyobb dolog itt a blog világban, s ez tántorít engem el mindenféle szupersztár chef szakácskönyvétől. Hogy egy halandó is kipróbálta. A bizalom köre. Meg ízléses pofonok, ahogy azt megkaptam az olasz "kaki" keksznél :)

      Köszi mindent a "kis kedvenc" nevében is :)

      Törlés
  3. Boldog blogszülinapot!
    Én még emlékszem a hőskorra, nagyon sokat fejlődtél és számomra mindig fantasztikus, ahogy azt írod, hogy kész van ez vagy az, mire a család felébred. És annak is nagyon örülök, hogy személyesen is találkoztunk.
    Sose hagyjon alább a kísérletező kedved a családod legnagyobb örömére :-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gesztenye, nagyon köszönöm. A blogtér nagyon inspiráló, a kevés kis időn túl is. Hogy személyesen is kóstolhattam a vörösboros szilvalekvárodat, hogy a Te oldaladról is készültek már családi finomságok, mind azt mutatja, hogy van értelme, érdemes :)

      A család nevében is köszi.

      Törlés
  4. Gratulálok. Az egyetlen gasztroblog, aminek lelkes olvasója vagyok, a Tiéd. Lelkesít a lelkesedésed, a cukkini iránti vonzalom is közös nevező, pedig nem az én terepem a konyha. Inkább csak kényszer, de néha sikerül az érdeklődésem felcsigázni és ezért nagyon nagy köszönet jár! Tehát: Köszönöm, még sokszor 3 évet kívánok és az álmaid valóra válását- még szép...!
    Adrienn

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Magasra tetted a lécet Adrienn :) Hogy olvas valaki, már annak is nagyon örülök. Az inspiráció, a lelkesedés visz előre, aztán ha sikerül, amit elterveztem, s még ehető is, akkor talán másnak is megosztható. Illetve jó ha magam is tudok rá később emlékezni. Haladunk előre, tágul a horizont. Köszönöm a lelkesítést. :)

      Gergő aka Beastie

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések