A kalandozás kicsit túlzó, de mivel megérkezésem estéjét az ismeretlen városban, egyedül, gasztronómiai felfedezéssel kezdtem, helyénvaló a kifejezés. Kiderült, hogy az ilyenkor szokásos (megérkezés estéjére időzített "welcome dinner" most kimarad, a meghívóim elfoglaltak. A szálloda étterme helyette google kereső. Balkan kitchen. Olyan helyre akadtam - skarabar.com , ami, mint kiderült, a szomszéd utcában volt. A honlap bolgárul, de a fordítás már megtetszett:
"Először is, a teljes meggyőződés, hogy igazán finom étel nem feltétlenül drága, vagy bonyolult, vagy csak nagyon drága bort nagyon jó. És a menü megduzzad és minőségi esik. Választottuk a "grill", bár az utóbbi években a szó grillező szinte sértő. Boltban vásárolt szója kolbász és húsgombóc, hús fürdött ipari kémia és konyhai készítmények a balkáni turisták elektromos tekercsek USA-grill a propán palackot, és "vulkáni" sziklák alatt, és még a kockás-Teflon serpenyőben - minden mosott el több illatos emléke igazi hús sült izzó parazsat a szén a gasztronómiai kultúra a város. létre SkaraBar bizonyítani, hogy más módon, és nagyobb erőfeszítést az egyszerű étel is válhat igazi animációs örömére. Itt sült húsok és zöldségek csak grill faszénnel, igazi hasábburgonya, ropogós friss saláták...... darált húst és húsgombóc kebapches neki felkészülni magad. Kolbász saját recept a szállítóval - Andy Sourey - és fűszer tartalmaz, csak a hús."
Bisztró vonal, a kedvencem, autentikus Balkán, asztal már csak a bárpultnál volt, ami egyenesen a konyhára, grill pultra nézett. Legalább láttam, a hogyan készül. Hamar, lássunk hozzá az első vacsoránkhoz.
A leves helyi specialitás, tarator, az hideg uborkaleves. Fokhagyma, uborka, joghurt és a tetején szórt dió.
Az egyszerűség jegyében (az egész hely és a kínálat erről szól) húsgolyókat kértem. 3*100 gr. Friss káposzta salátával, sült steak burgonyával és egy titkos összetevővel, amit csak másnap tudtam megfejteni. Azaz, abban a kis tálkában lévő piros.
A hús tehát frissen a grillről érkezett. Fűszeres, kívül ropogós, belül omlós és nem kevés az egy adag. A köret kifejezést itt másként értelmezik, mint a hagyományos magyar konyhán. Itt húst esznek, hússal. Ez úgy tűnik Balkán jellegzetesség. És az a finom piros mártás, azt nem tudtam feledni. Édes, csípős, fűszeres. Gondoltam házi ketchup. Másnap, helyi vendéglátó kollégáimnak elmagyaráztam a csodát, néztek nagyot, majd bemondták a kulcsszót: LJUTENICA. Igen.
A LJUTENICA egy csoda, megér egy külön posztot, mert szerintem nálunk annyira nem ismert. Az ajvár rokona, de fűszeresebb, talán édesebb és egy autentikus recept szerint - van benne répa is. Egy helyi méltatásban olvastam, hogy az itt, a étterem saját maga által készített Ljutenica-ájának a titka a fahéj. Bármi is az, nagyon jól ment a húsokhoz. Hoztam (kaptam kollégáimtól) pár üveggel, mert látták felcsillanni a szemem. Kedvesek a bolgár emberek. És finom a Ljutenica is.
Titokban fényképeztem a helyieket. Kedd este 9 volt, a hely teljesen megtelt, fogyott a bor és a sok sült, grillezett hús. 10 EUR volt a vacsora, hozzá egy finom, jó minőségű fehér száraz bor. Desszertben sem lett volna hiány, de legyen miért legközelebb (?) is visszatérni.
Ha a bárpultnál ülünk, vigyázzunk a lábunk lóbálásával, mert egy csomó üres üveget lerúghatunk. Mint az történt velem is. Kellemetlen.
Forró éjszakákon a hely egész falát eltolják s én így nem is találtam meg a kijáratot, egyszerűen kiléptem az oldalfalon.
A pult mögött dolgozott a grill mester. Valódi faszén parázson. Naponta 5 és 6 között cserélik a faszén parazsat, így akkor szünet van a grill ételekben. Vékony gumikesztyűt viselt a chéf s nem örült, amikor meglátta a kamerát, mondta, no fotó. Aztán odahozta az egyik hús tálat, ami a legfelső képen látható.
A chéfnek volt egy segítője. Feladata a saláták tálalása, porciózása volt. Nos, az ő kezén vagy nagyon test színű kesztyű volt, amolyan titkos ügynök szerű, vagy semmi sem. Inkább utóbbi. Gondolom a saláta és a sült krumpli meg volt rendesen mosva, akkor meg minek a flanc, a gumikesztyű. A hús az más dolog, ott szükséges.
Ha a bárpultnál ülünk, vigyázzunk a lábunk lóbálásával, mert egy csomó üres üveget lerúghatunk. Mint az történt velem is. Kellemetlen.
Forró éjszakákon a hely egész falát eltolják s én így nem is találtam meg a kijáratot, egyszerűen kiléptem az oldalfalon.
I love Bulgária!!! És a ljutenica!!!
VálaszTörlésÉs igen: a köretet egyszerűen nem tudják értelmezni, előbb kijön a sült krumpli, megvárják, hogy elfogyjon, utána jön a hús hússal :-)))
Lovelove!!