Téli finomság: Fahéjas-Mézes Pillecukor

Valahogy ez a téli finomság eddig kimaradt az életünkből. PILLECUKOR. Szigorúan nagy betűkkel. Nem ördöngösség, hanem egyszerű kémia. Megédesít mindent. Elsősorban meleg kakaóhoz, habos kávéhoz, de teával, illetve csak úgy magában is - szinte orvosság. Mert ugye a méz - mely a fő összetevő -  és a fahéj - melyikbe beburkolódznak a cukrok - mind a megfázás kezelésének nagyszerű eszközei. Hajrá, ajánlom, jó kis ünnepi, szünidei finomság. Source: Kitchensimplicity.com

Hozzávalók

340 gr vegyes virágméz
1,5 ek étkezési zselatin (por alakú)
60 ml víz
1 tk vanília kivonat
csipet só
őrölt fahéj
porcukor (opcionális)

Elkészítés

A zselatint a vízzel feloldjuk s egy nagyobb tálban félretesszük.

A mézet és a csipet sót megfelelő lábosban feltesszük forrni. Itt szükséges lenne az eredeti recept szerint cukor (mag) hőmérőre, de a második készítést már enélkül is sikeresen befejeztem. Tehát, felforraljuk a mézet gyakori kavargatás közben. Amikor már egy-két perce bugyogva, habosan forr (ekkor kb. 140 C-os), levesszük a tűzről.

Óvatosan hozzátöltjük az időközben megszilárdult zselatinhoz. Konyhai robotgéppel, akár habverővel is lehet - kitartóan, magas fokozaton - 10 percig keverjük, verjük. Menet közben hozzáadjuk a vanília kivonatot is. 

Miközben keverjük, megfigyelhetjük a krém állagának változását, a sűrűsödést, illetve azt, hogy a kezdeti méz arany színből miként lesz hófehér, sűrű, édes ragacs. 


Tíz perc, addig kell keverni, verni.

Egy közepes tepsit kibélelünk  - oldalán is - sütőpapírral (szilikonos) és a papírt még egyszer átkenjük kevés vajjal. Ebbe a kibélelt tepsibe öntjük bele a krém fehér pillecukor alapunkat. Hagyjuk elterülni. Ha kell, segíthetünk ebben. 

Száraz, csendes helyen pihentetjük minimum négy órát, de inkább egy éjszakát. Reggeli előtt aztán jöhet a java. Egy deszkát megszórunk bőven őrölt fahéjjal és ha túl töménynek érezzük - porcukorral. 

A megszárított pillecukor "táblát" egy gyors és ügyes mozdulattal belefordítjuk a fahéjas porcukorba. Igyekezzünk minél alacsonyabban dobni, fordítani bele a pillét, mert különben mindent befed a szépen szálingó fahéj. Tehát, az egyik oldala már fahéjas, porcukros, már nem ragad annyira. A tetejéről lehúzzuk óvatosan a sütőpapírt. Félretesszük legközelebb, úgyis hamar kérik az ismétlést. 

A pillecukor "tábla" másik, felső oldalát is megszórjuk bőven fahéjjal, porcukorral. Pizzavágó segítségével hosszú, tetszőleges szélességű csíkokra vágjuk, majd ezeket is keresztbe, apróbb kockákra, hasábokra. Alul-felül barna fahéjas, oldalán fehér és ragacsos. A kockákat tovább forgathatjuk a fahéjban, mindez egyéni igény és ízlés kérdése. 


Aztán, szépen belepotyogtatjuk őket a habos kávéba, finom teába, kakaóba. Hamar olvadozni kezdenek, ontva magunkból az édes méz ízét, a fahéj aromáját, a gyógyító, télűző finomságot. 

Megjegyzések

  1. Komolyan, utálom a pillecukrot, de ahogy így olvastalak, határozottan alakul bennem a gondolat, hogy kipróbálhatnám:)

    VálaszTörlés
  2. Én ott dolgoztam anno 11/4c. Buday prof osztályán...1989-től... :o)

    VálaszTörlés
  3. Eddig - többek között - az tartott vissza, hogy: 1. nem szeretem, 2. tele van cukorral. Mostantól: 1. lehet, ha megkóstolom, már szeretem, 2. a méz az már más, az tömény egészség. 3. imádom a fahéj ízét. Már csak a pihentetés csendes helyét kell kitalálni :)! Jó volt ez is, Beastie - köszönöm

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések