100

Ah, ez egy mágikus szám, ami eljött. Végre. Annak ellenére, hogy azt gondoltam, áh, nem számít, igazából magamnak írom, egy kis szakácskönyv. Mert igencsak számít. 2010 november 9 óta sok idő telt el, sokat főztem, sütöttem, sokat bénáztam de mind végig jókat ettünk, örömmel. 

Hogy van 100 olyan ember, aki néha néha kíváncsi arra, hogy mit főztem, sütöttem ki. És ebben a százban nem sok családtagom van. Örülök, ha van visszajelzés, ha esetleg valakit inspiráltam. Tehát, kedves 100. követőm : Barbette, köszönöm a megtisztelő figyelmet.  Az összes többi 99-nek is köszönöm, nélkületek nem lett volna 100. Ennek örömére, és persze Timi kérésére sütöttem csokis, zabpelyhes muffint. 

Ime, köszönöm a követőknek, hogy követnek, remélem rászolgáltam eme nemes cselekedetre. A Brian élete című film jutott most eszembe, ahol a kényszerből "igét hirdető" Brian-t kezdik el követni.Remélem, Ti nem értettetek félre valamit :) Tehát köszönöm, folytatom, nemsokára elég bátor leszek valamiféle játékot is kiírni, hogy örüljön mindenki. És kb. most így örülök: 


Megjegyzések

  1. Gratulálok! Nincs semmi félreértés, "Brian". Jól csinálod. Hajrá! :))))

    VálaszTörlés
  2. Gratulálok a (már több, mint) 100 követőhöz! :)

    VálaszTörlés
  3. Bizony, már a 101 kiskutyánál tartok :) köszönöm, kívánok Nektek is 100 meg 100-at :)

    VálaszTörlés
  4. Én vagyok a 100.!!!! Fincsi volt a muffin:))))
    Gratulálok magunkhoz:)))

    VálaszTörlés
  5. Bizony rászolgáltál a követésünkre! Lesz még több is! ;D Gratula!!! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések